Mezopotámia területén a megtelepedett életmód az Ubaid-korban (5000-4000) alakult ki, az Uruk-korban pedig (4000-2900) lezajlott a városok forradalma. Ekkorra a népesség teljesen áttért az öntözéses földművelésre, s ennek következtében stabil mezőgazdasággal rendelkeztek. A népesség jelentős növekedésnek indult, s városi közösségek, majd fejlett városi struktúrák alakultak ki. Megjelent az írás, nagy, díszes épületeket emeltek. A vallás szervezett keretek között zajlott, s megindult a társadalmi differenciálódás. A sumér civilizáció városai (Úr, Uruk, Larsza, Lagosz, Iszin, Umma) ekkor alakultak ki Dél-Mezopotámiában.
Korai dinasztikus kor 2900-2340
2500 körül a lakosság 80%-a városokban élt. Kialakult az állam, mely jól szervezett katonai és mezőgazdasági rendszert tartott fenn a bonyolult katonai, élelmezési és iparcikk szükségletek kielégítésére. A városok fallal vették magukat körül. A városállamot a király, a hivatalnokok és az írnokok irányították. A földeket a király, a templom és magánszemélyek birtokolták. Az állam élén a király állt, akit többféle névvel is illettek: lugal (nagy ember, király), enszi (kormányzó, helytartó), en (úr). A vallási és világi szféra nem különült el, a király az istenek nevében lépett fel a város védelmezőjeként. Megindul a különböző dinasztiák és városok versengése egymás ellen. A városok háborúztak a földért, a csatornákért, a kereskedelmi útvonalak feletti ellenőrzés megszerzéséért.
A legismertebb küzdelem Lagas és Umma háborúja volt. A Lagasban élő Eanattum lugalnak majd enszinek hívta magát. Az ő háborúját örökítette meg a 2450 körül keletkezett Keselyűsztélé, mely Umma legyőzését ábrázolja, s a Louvre-ban őrzik.
A 23. században Umma vette át a vezető szerepet, s uralkodója, Lugalzaggesi sorra hódította meg a városokat, többek között Umma városát is, ahol Urukaginát győzte le. Ebből az időszakból származik Gilgames legendája.
Az első birodalmak kora 2340-2004
-
Az akkád birodalom a 24.-23. században (2340-2284)
A sumer városoktól északra, Mezopotámia középső részén sémi népek telepedtek meg. Az első nagyobb politikai egység megteremtése egyik városukból, Agadéból indult ki. Agade városát maga Sarrukin alapította, s erről a városról nevezték el Sarrukin dinasztiáját (agadei dinasztia), valamint az itt megtelepült népet is, ugyanis az akkád szó jelentése agadei.
Az akkád birodalom döntő fordulatot hozott Mezopotámia történetében, ugyanis a különálló, egymás ellen harcoló városokat első alkalommal nagyobb egységbe fogta össze. Sarrukin először Kis uralkodóját taszította le a trónjáról, majd az ummai Lugalzaggesi felett aratott győzelmet. A sumer városok legyőzése után észak felé fordult, s Észak-Mezopotámia birodalmához csatolása után eljutott a Földközi-tengerig. Ezzel létrehozta a világtörténelem első birodalmát, azaz egy nagy terület felett ellenőrzést gyakorló központi hatalmat. Tudatosan törekedett a birodalom építésére. Nem engedett érvényre jutni semmilyen partikularizmust. A városok falait, mint az önálló államiság jelképét és védművét lerombolja. A korábbi uralkodók helyére hivatalnokokat helyezett. Az enszi cím értékcsökkenése ekkor indult el és fokozatosan a hivatalnok, vezető tisztségviselő jelentését vette fel. Hatalmas, kb. 5400 fős reguláris hadsereget állított fel. Jelentős kereskedelem zajlott a környező vidékekkel (Szíria, Anatólia, Taurus, Irán), Mezopotámia az elő-ázsiai árucsere központjává vált. Mezopotámia fogyasztási termékeket (gabona, gyapjúkészítmények, hal) és használati tárgyakat (edények) vitt ki, és termelési eszközöket (igásállatokat és fémeket) hozott be.
A birodalom csúcspontját Sarrukin utóda, Naram-Szin alatt érte el, aki tovább bővítette a kereskedelmi kapcsolatokat. Katonai tetteinek állít emléket a Louvre-ban őrzött Naram-Szin sztéléje.
Ebben a korszakban fontos kulturális változás indul el: a sumer nyelv kezdett visszaszorulni az akkáddal szemben.
A birodalmat a 22. században a gutu törzsek támadása roppantotta össze. Ekkor a térség ismét városállamokra esett szét. Nagyobb politikai egység mintegy 100 év múlva, a III. Uri dinasztia idején jött el.
-
Lagasz Gudea enszi korában 22. század
Az akkád birodalom megszűnése után a sumer városok közül Lagasz a II. dinasztia alatt emelkedett domináns hatalommá. Leghíresebb uralkodója Gudea enszi volt, akinek az idejében a lagaszi állam mintegy 160 ezer hektáron terült el. Több nagyobb várost és sok falut foglalt magába. Fővárosa Girszu volt. A korszak nem háborúiról, hanem virágzó korszakról ismert, sok új csatorna épült. Lagasz hegemóniájának a III. Uri dinasztia vetett véget.
-
III. Uri dinasztia a 21. században (2112-2004)
A III. Uri dinasztia a sumer történelem utolsó jelentős szakasza. Ezt a korszakot új sumer kornak vagy sumer reneszánsznak is hívják.
Ur államára ekkor a centralizációs törekvések és az új, bürokratikus közigazgatás kiépítése volt jellemző. Új törvénykönyvet is alkottak.
A dinasztia első ismert uralkodója Ur-Nammu volt, aki legyőzte Lagasz utolsó uralkodóját. Virágzott a tengeri kereskedelem Indiával és Dél-Anatóliával. Ur-Nammut fia, Sulgi követte a trónon, ő volt a dinasztia legjelentősebb uralkodója. Számos közigazgatási reformot hajtott végre és átszervezte az országot. Sikerült egész Mezopotámiát meghódítania.
Sulgi fia, Amar-Szin
A dinasztia utolsó uralkodója Ibbi-Szin volt, uralma Ur városára korlátozódott. A dinasztia uralmának a gutik, a kassziták és az elámiak támadása vetett véget.